Díszkertészeti mérnök (MSc) mesterszak

A dísznövénytermesztés és -alkalmazás tematikailag szorosan összetartozik. A díszkertészettel foglalkozó vállalkozások elsődleges profilja a dísznövénytermesztés, mind szabadföldön, mind növényházban. A mintegy 450 díszfaiskola és 180 kertészeti áruda kereskedő ill. termesztő tevékenysége mellett az általa forgalmazott növényanyagot nemcsak a végfelhasználók és viszonteladók részére, hanem saját parképítés és parkfenntartás keretében is értékesíteni törekszik.

A díszkertészeti munkaerőpiac az elmúlt 10 évben csaknem kétszeresére nőtt, és a jövőben tovább bővül. A bővülés alapvető oka, hogy a zöldfelületek és a dísznövények társadalmi megítélése egyértelműen javult, mivel az életminőségre és a közérzetre gyakorolt pozitív hatások kiaknázása tudatossá vált. Az állami intézmények és az önkormányzatok növelik, illetve fokozatosan felújítják meglévő zöldfelületeiket, ugyanakkor többnyire az erősödő lakossági
nyomásra fajlagosan egyre több pénzt különítenek el azok színvonalas
fenntartására.

Az eddig csaknem kizárólagosságot élvező kültéri zöldfelületek mellett fokozódik az igény a tartós vagy időszakos beltéri növénydekoráció iránt (bevásárlóközpontok, közösségi épületegyüttesek, bankok, szállodák, a jövőben Északnyugat-Európa példáján: fedett sétálóutcák).

A magánkertek korábban megszokott, elsődlegesen haszonkerti jellege egyre inkább a pihenőkert irányába mozdul el. A díszítő növények mellett számos magánkertben továbbra is fontos szerepet kap a szőlő, a gyümölcstermő és a zöldségnövények, amit azonban gyakran szintén a díszkert foglal magába. Egyre több lakáshoz, családi házhoz, villához csatlakozik télikert.

Kiket várunk?
  

• Akiket érdekel a dísznövénytermesztés és -alkalmazás;
• akik elkötelezettek környezetünk szebbé és élhetőbbé tétele iránt;
• akik érdeklődnek a dísznövényalkalmazás új területeinek kidolgozása és bevezetése iránt;
• akik magas szinten kívánnak növényházi dísznövények előállításával foglalkozni;
• akiket érdekel a közterületek, parkok, arborétumok dendrológiai értékeinek megőrzése.

A mesterszakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

• végzettségi szint: mesterfokozat (master, MSc);
• szakképzettség: okleveles díszkertészeti és növényalkalmazási mérnök.

Szeptemberben induló képzésre 2013. március 1-ig jelentkezhetnek: a lineáris képzési rendszerben szerzett BSc szintű vagy a hagyományos képzési rendszerben szerzett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők vagy azt 2013. július 10-ig megszerzők.

Képzési idő, tagozatok és díjak

A képzés 4 szemeszteres. A szak nappali tagozaton állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában, levelező tagozaton önköltséges formában (kizárólag februári kezdéssel) indul. A képzés önköltségi díja önköltséges képzésben nappali tagozaton: 350.000 Ft/félév, levelező tagozaton: 305.000 Ft/félév.

Felvételi pontok számítása

A szakra történő belépés feltételei

Továbbképzési lehetőségek:

• PhD képzés itthon és külföldön;
• a kar szakirányú továbbképzésein;
• felnőttképzési tanfolyamokon.

Szakmai gyakorlat időtartama és jellege

Az összefüggő szakmai gyakorlat ideje 4 hét, melyet egyénileg szervezve, a diplomamunka témájához illeszkedő, a szakfelelős által jóváhagyott üzemi/intézeti szakmai gyakorlati helyen kell teljesíteni. A szakmai gyakorlatot az első év után célszerű teljesíteni.

Változatos elhelyezkedési lehetőségek!
  

A végzett okleveles díszkertészeti és növényalkalmazási mérnökök az alaptudományokon nyugvó, specializált magas szintű szakmai és nyelvismerettel rendelkeznek, mely alkalmassá teszi őket vezetői és felsővezetői beosztások betöltésére

• az európai szintű növényházi dísznövénytermesztő rendszerben;
• díszfaiskolákban és kertépítésben;
• nemzetközi dísznövény-kereskedelemben;
• önkormányzatok zöldfelületi felügyeleti szerveinél és a szakminisztériumokban;
• a gyűjteményes kertekben (arborétumok, botanikus kertek), természetvédelmi területeken;
• az EU-n belül a dísznövénytermesztés ill. felhasználás területén működő
  cégekben, kutatóintézetekben és felsőfokú oktatási intézményekben;
• szaktanácsadásban és érdekképviseleti szerveknél;
• szakmai információs hálózatok és szolgáltatói vállalkozások irányításában.

Operatív tanterv és kötelező tárgyak

Differenciált szakmai ismeretek

Szabadon választható tárgyak

Utolsó frissítés: 2013.02.01.